Sorozatunk első három kötetében német nyelvű verseket, drámákat és prózai írásokat tettünk közzé, melyek mind 1800 körül és túlnyomórészt Pest-Buda térségében keletkeztek. A jelen kötet az egész 19. századot felöleli, a keletkezési hely pedig a nyugat-magyarországi Sopron környéke. Sopron a magyar- és a németnyelvűség határvidékén fekszik, és németes karakterét - a későbbi fővárossal ellentétben - az egész század folyamán megőrizte. A magyarországi német irodalom tulajdonképpeni virágkora az 1780-tól 1820-ig terjedő időszak volt, a romantikus generáció színre lépésével már megkezdődött száműzetése a magyar kultúrából. A magyarországi németek az egész korszakban nyilvánvalóan német mintákon nevelkedtek, ugyanakkor általában a magyar kultúrához is fűzték őket szálak. Ezeket a folyamatokat, azaz a német nyelvű irodalom szerepvesztését és szoros összefonódását a magyar kultúrával, kívántuk itt a bemutatott időszaknak az egész 19. századra való elnyújtásával érzékeltetni. Másrészt tematikai sokszínűség is jellemzi a kötetet, hiszen színdarabok, színházi újságok, templomi prédikációk, imádságok és énekek, versek, valamint korabeli magyar nyelvű művek fordításai szerepelnek benne. Jelen válogatás tehát egy német nyelvű városi régió kulturális életének hosszmetszete. Az előző kötetekhez képest új a fordítások fejezete. A korabeli magyar irodalom csúcsteljesítményeinek fölényesen könnyed németre ültetése tette leginkább híressé a magyarországi német szerzőket - és ezzel az ítélettel a mai olvasó is csak egyetérthet.