A Baumgarten Ferenc végrendeletében életre hívott Baumgarten Ferenc Irodalmi Alapítvány díja, az ún. Baumgarten-díj a két háború közti időszak egyik legrangosabb irodalmi kitüntetésének számított, s már létrehozásakor élesen megosztotta az irodalmi közéletet. Sőt a végrendeletet még az örökösök is megtámadták. A dúsgazdag mecénás egymillió pengős vagyonának kamatait minden évben olyan íróknak szánta, akik megalkuvások nélkül követik saját meggyőződésük útját. Az alapítvány igazgatásával Babitsot bízta meg, a támogatásra érdemes alkotók kiválasztását az író irodalmi lelkiismeretére bízta. Ettől fogva az alapítvány, nemkülönben Babits személye folytonosan kereszttűz alatt állt. A baloldal azzal vádolta Babitsot, hogy kirekeszti a baloldali értelmiséget a magyar irodalmi közéletből, a jobboldal kozmopolita bomlasztásnak minősítette az alapítvány célkitűzéseit. A Nyugat riválisai a Nyugat-klikk mesterkedését látták a dologban, mások úgy vélték, Babits személyes elfogultságtól vezérelve elnöki pozícióját arra használja fel, hogy egyeseket kitüntessen, másokat a komoly összeggel járó díj megtagadásával büntessen. A most megjelent kiadvány az alapítvány működésével kapcsolatos jegyzőkönyveket és újságcikkeket közli időrendben, mellékelve a kifizetések kimutatásait. A harmadik kötet végén az alapítvány működésének kronológiája található. A kiadványhoz a szerkesztő írt terjedelmes előszót, melyben összefoglalja az alapítvány történetét és működésének legfőbb tanulságait. A három vaskos kötetet végigfutva ízelítőt kaphatunk a két háború közti korszak kemény vitáktól hangos, személyeskedésektől sem mentes, politikailag megosztott és ellentmondásokkal terhes, de éppen ezért sokszínű és élénk irodalmi életéből. A sorozatban legutóbb: Babits Mihály Arany Jánosról (6. kötet; 200319132) TÉGLÁS János (1936-) irodalomtörténész. Általános- és középiskolákban tanított nyugdíjba vonulásáig. A Babits kritikai kiadás munkatársa. Legutóbb ( társszerkesztőként) ismertetett műve: A Baumgarten-alapítvány ünnepei (200013001)